Emberséget, hitet, kedvet!

A 2016-os esztendőt Jézus példázatainak körbejárására szenteltük. Egy esztendő alatt nagyító alá kerültek – vasárnapról-vasárnapra, ünnepről-ünnepre - a jézusi cselekedetek, melyek az unitárius ember számára kiemelkedő helyet foglalnak el. A példázatok világában való barangolás megérttette velünk, hogy miért emelte Jézus életének középpontjába a szeretetet, a megbocsátást, az odafigyelést és a hitet. Megtanultuk – újra, hogy Isten jóságos, szerető és gondviselő, nem pedig haragtartó, büntető és bíráskodó Atya, aki alig várja, hogy tévedjünk. Jézus tanításai ismételten megtanítottak arra, amire unitárius hitünk is buzdít: kövessük életpéldáját!


Az elmúlt esztendőben elmaradt az évi eleji farsangi bál, érdeklődés hiányában. Az első közösségi találkozásaink így az imaheti alkalmak voltak, amelyekre a következő lelkészeket hívtuk meg: Moldován Szeredai Noémi, csekefalvi unitárius lelkésznőt, Kiss Levente, székelymuzsnai református lelkipásztort (március 15-i ünnepséggel egybekötve), Simó Sándor, homoródjánosfalvi unitárius lelkész-esperest (esperesi vizsgálószékkel egybekötve), Biró Attila, árkosi unitárius lelkészt, akit elkísért a Régeni Áron Dalárda, majd egy könyvbemutatóval egybekötött beszélgetéssel zártuk a hetet, mely alkalomra Molnár Melinda újságírót hívtuk meg, aki bemutatta nemrég megjelent könyvét, amely a „Mit mondjak magának?” címet viseli. Élményekkel teli hét volt, kár, hogy kevesen részesültek belőle.
Az elmúlt esztendőben is volt kiflisütés, mely immár hagyományossá vált, és örömmel teszi benne mindenki a dolgát. Így volt ez most is, amikor 15 asszony, leány és leányka sürgölődött a teknő, a kályha, az asztal, a kemence vagy a kosarak körül. Istennek legyen hála az ilyen szép alkalmakért!
Gyermekeknek idén is volt Gyermekhét, melyet az elmúlt évekhez hasonlóan a Székelyderzsi Unitárius Egyházközséggel közösen szerveztünk meg. A beszámolóban a következőket írtuk: a „12 apostol” témakörrel augusztus első hetében immár tizenkettedik alkalommal rajtolt az unitárius gyermekhét a Székelyderzsi- és Székelymuzsnai Unitárius Egyházközség közös szervezésében. A 12-es szám magától értetődően adta, hogy az idei gyermekhét vallásórás tevékenységein a gyermekek Jézus tanítványaival ismerkedjenek. Sok év bejáratott tapasztalata alapján minden nap volt vallásóra, énektanulás (énekeskönyvbeli és ifjúsági zsoltárok), játék, vetélkedő és a tábori büfé is működött. A helyszín az idei évben bővült, a templom mellett a gyülekezeti ház termeit és annak udvarán létrehozott játszóteret is használtuk. Külön élmény volt a zárónap, amelyen az istentisztelet, az emlékfotók és díjak átadása, a finom sütemények és torták mellett egy meglepetéskoncert is fokozta a hangulatot. Az alsóboldogfalvi unitárius gyülekezetből a Kökemény süti (Vida Zsombor és Domokos) örömzenélése. A heti tevékenység mellékszála a segítségnyújtás (is) volt. Az autóbalesetet szenvedett homoródalmási Farkas Szilárd támogatására bekapcsolódtunk a kupakgyűjtési akcióba. 79 gyermek életébe együtt sikerült élményt, örömet és jókedvet vinni - Istennek legyen hála.
A teljes évünket bezsongta az a tudat, hogy a jelenlegi templomunk 80 éves. Ennek fényében határoztuk meg a falunapi istentiszteletet is, melyre augusztus 20-án került sor (talán nem véletlenül!) Az idei esztendőben ismét a Viharsarok Egyesület szervezésében gyűlhettünk össze egy örömtalálkozóra. Az istentiszteleten a szószéki szolgálatot alulírott tartotta, a köszöntőket Kiss Levente református lelkipásztor, illetve Ferenczi András, baptista prédikátor tolmácsolták. A Székelymuzsnai Unitárius Egyházközség múltjáról és annak hatásairól Demeter Sándor Lóránd tartott előadást. Az istentiszteletet – imádkozást és múltba tekintést - követően a 80 éves templom árnyékában folytatódott a falunap a gyermekek műsorával, illetve a székelymuzsnai születésű Bán Péter méltatásával. Tíz éve múlt, hogy tragikus körülmények között meghalt és ez alkalomból sor került egy baráti méltatásra és egy adomány-szobor leleplezésére. A délelőttöt egy közös bográcsos ebéd követte, majd kötetlen beszélgetések, játékok és mulatság. Idén először másnap, más helyszínen folytatódott a falunapi rendezvény, nagyon jó hangulatban.
A gyülekezet háláját fejezte ki azon lelkészek iránt, akik tettek azért, hogy ma is legyenek unitáriusok itt, Székelymuzsnában. Álljon hát itt azon lelkészek neve és szolgálati ideje, akikről a jegyzőkönyvekben olvashatunk és akiknek Isten iránt hálával tartozunk:
1. Török István: 1648
2. Nagy István: 1781 - 1785
3. Ürmösi Zsigmond: 1785 - 1795
4. Vitalis Sámuel: 1795 - 1816
5. Hadházi János: 1817 – 1861
6. Hadházi József: 1862 – 1882
7. Tibáld József: 1883 – 1888
8. Kutyás János: 1889 – 1914
9. Báró József: 1914 – 1919
10. Péter Sándor: 1919 – 1932
11. Nagy Béla: 1932 – 1942
12. Sebe Ferenc: 1942 – 1944
13. Török Mihály, beszolgáló lelkész: 1945
14. Kiss Tihamér: 1946 – 1968
15. Nemes István: 1969 – 1970
16. Kozma Albert: 1971 – 1975
17. Máthé Dénes: 1976 – 1978
18. Sándor Botond Alpár: 1979 – 1983
19. Orbán Fitori Derzső: 1984 – 1987
20. Katona Dénes, beszolgáló lelkész: 1987 – 2005
21. Újvárosi Katalin 2005, 2007 - ?
22. Demeter Sándor Lóránd, beszolgáló lelkész: 2005 – 2007

Az elmúlt esztendőben két ifjú tett hitéről vallást konfirmációi szertartás keretében: Mester Alpár és Simi Árpád. Adja Isten, hogy hitükhöz mindvégig hűek maradjanak, úgy ahogy azt itt tanulták és fogadták!
Megkereszteltük Szente Botondot, majd egy következő alkalommal Ábrahám Miklóst és két gyermekét: Ritát és Kristófot. Isten áldja őket a keresztségükben!
Házassági felkészítőn vettek részt, majd megáldásban részesültek Sándor Albert Dénes, református és Márton Ibolya ifj, unitárius testvéreink. Isten áldja meg őket hosszú, boldog évekkel és egészséges gyermekekkel!
Temetési szertartás kettő volt: eltemettük Márton József Attila testvérünket két nappal az ötvenedik születésnapja előtt és Mester Mózes testvérünket, aki 91 éves volt. Isten nyugtassa őket békességben, szeretteiknek pedig adjon vigasztalást!

2017-es terveink közé tartozik a filegória elkészítése, a csűr tetejének javítása, a meglévő programok megtartása, illetve a reformáció 500 éves ünnepségébe való bekapcsolódás. Adjon Isten erőt terveink megvalósításához, áldást életünkre és a minket körülvevő világra! Kányádi Sándor Csendes pohárköszöntő újév reggelén című versével kívánok áldott, békés új esztendőt:

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke,
gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!

Áldással, Újvárosi Katalin

Székelymuzsnai - Zetelaki unitárius lelkésznő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése