Gyermekhét

Példaképek témakörrel augusztus első hetében immár tizenegyedik alkalommal rajtolt az unitárius gyermekhét a Székelyderzsi- és Székelymuzsnai Unitárius Egyházközség közös szervezésében. Az unitárius hit egyik alapvető tanítása szerint Jézus tantásának nyomában mindannyian a tökéletesedés útját járjuk, hogy olyanná válljunk amilyen a mi mennyei Atyánk. Ezen az úton szükségünk van hiteles példaképekere. Az Európai Tehetségsegítő Tanács elnöke, Csermely Péter szerint a „hősök inflációjának korát éljük”. Így még nagyobb szükség van példákra, akik segítenek a tökéletesedésben. Csermely blogján olvastam egy történetet:
Egy japán nagyúr útra kelt egyszer kíséretével, s mivel veszélyes terepen haladtak át, a teaszertartásokat végző öreg szolgáját beöltöztette szamurájnak. De amikor megérkeztek az úti céljukhoz, egy valódi szamuráj párbajra hívta a szerencsétlen teamestert, aki azonnal megértette, hogy eljött a halála pillanata. Hiszen ha fölfedi valódi kilétét, akkor azért ölik meg, mert nem szamurájként jogtalanul öltött szamurájviseletet magára. Ha pedig kiáll a párbajra, akkor azért kell meghalnia, mert bizonyosan alulmarad. Elment hát egy kendómesterhez, hogy tanítsa meg neki a kardvívás kezdő alapállását, mert eldöntötte: ha már párbajoznia kell, tisztességesen akar meghalni. Megtanulta, majd alaposan begyakorolta a kezdőállást, s amikor elérkezett a párbaj ideje, fogta a kardját, és az előírásokat szigorúan betartva odalépett kihívója elé. De amikor az igazi szamuráj meglátta a halálra készülő öreg szolgát, a lába elé borult, s arra kérte, hogy hadd lehessen a tanítványa, mert soha nem látott még olyan tökéletes alapállást, mint akkor. Pedig hát a szolga nem csinált semmi különöset. Csak a lehető legtökéletesebben igyekezett elvégezni a teaszertartásokat egész életében.

Gyermekhéten ezt a tökéleteset kerestük bibliai példákkal és jelenkori történetekkel; zsoltárénkléssel, rovásírástanulással, ostorfonással, barantás gyakorlatokkal, arcfestéssel, számháborúval és vetélkedőkkel tarkítva a napot. József, Jób, Jónás és Jézus életpéldáin elindulva a személyes példaképek felé, talán nem tűnik túlzásnak, ha közéjük sorolom, azokat, akik Isten iránti szeretetből segítették a gyermekhetet:
- Dénes Csaba, rovásírás tanítása
- Bajcsi Kinga óvónő, gyermekjátékok és arcfestés
- Kerestély Katalin óvónő, a Virgonc Tallér varrósarkának vezetője, aki mellé csatlakoztak Mihály Erika, Bajcsi Kinga és Karsai Kinga
- Fancsali Pál, 2-es, 3-as és 4-es fonás tanítása
- Német László, Német Ágota, Nagy Csaba, Bajcsi Barna és Szabó Zsolt barantás gyakorlatok (ostorcsapások, íjazás, botozás)
- Kinga édesanyja arcfestéssel
- Azok a fiatalok, akik a Bástya Büfét működtették, a gyermekek felügyeletét segítették, játékokat vezettek, arcfestében alkottak csodálatosat: Ica, Brigi, Bogi, Barbara stb.
- Akik odafigyeltek arra, hogy étel- (pl. muzsnai szülők mindenike) vagy pénzadománnyal (László Krisztina 120 lej, Magyar Unitárius Egyház 450 lej) támogassák a gyermekhetet
- Akik gondoskodtak a muzsnai gyermekek szállításáról ( Mester Melinda, Nemes Anna Borbála, Szabó Zsolt)
- Bodor Irma, aki minden nap 20 személyre főzött
- Pál Ákos, énektanítás
- Antonya Ilona papnövendék
- Azok a nagymamák, édesanyák és édesapák, akik a gyermekeikre várva bekapcsolódtak esti imádságainkba

75 gyermek életébe együtt sikerült élményt, örömet és jókedvet vinni; elébük példát állítani.

Istennek legyen hála.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése