Hívogató



Július 10-14 között, délután 4 órától esti harangszóig szeretettel várom az óvodás és kisiskolás gyermekeket az unitárius templomba, kiskultúrba és/vagy a parókia udvarára nyári vallásórás foglalkozásokra, felekezetre való tekintet nélkül!

A foglalkozások témája: milyen a jó gyermek? Gyermekek a Bibliában, gyermekek ma.

Szent Iván napján


Hihetetlen varázslat az, amikor ráérősen lehet nézni a tüzet. Szeretem az év azon időszakát, amikor a kiskályhába begyújtok – szinte szertartásszerű ez már. Előkészítem a hozzávalókat, letérdelek és olyan kimérten kezdem el a műveletet, mintha élet-halál kérdése lenne. Az első kicsi lángocskák játéka örömet hoz, biztatom és táplálom őket, majd ahogy belekapnak a forgácsokba, beszívom a semmihez sem hasonlítható illatot. Becsukom az ajtót, levegőt engedek nekik, s várok. Közben meglesem, hogy ég-e rendesen, s ha már dorombolni kezd, akkor jól megrakom  és jólesően hagyom ott.  S az már a ráadás, ha köré gyűlünk és kipirul a melegtől az arcunk, s láthatóvá válik, hogy a melegség belül is megszületik.
Mindig is szerettem a tüzet. Gyermekkoromban elnéztem ahogy Nannyó megszokott mozdulatokkal begyújt, ahogy a kemecében szítja a tüzet, ahogy este, lefekvés után a falon is megjelentek a táncoló „angyalok” s ő mesélt olyan világokról, ahol a fák égig értek, a táltosok szélvészként repültek s a jó tett helyébe mind jót kaptak. Szerettem azt is, amikor lekaszált füvek illatát szippantottam be, s a tűz mellett való beszélgetés feledtette az álmosságot, éhséget, türelmetlenséget. A sátor mellett égő tűz biztonságot nyújtott s ma már tudom: felejthetetlen emlékeket is. A gitár hangjai, a jól ismert slágerek pedig sokunkat összehoztak a lángok körül.
Ma szent Iván napja van. A nagy tűzrakások ideje. Ma már csak hagyományőrzők csoportjai gyújtanak tüzeket, felelevenítve ezzel a régi szokást. Valamikor minden közösség nagy tüzet gyújtott és így ünnepelte a nyár leghosszabb éjszakáját. Különböző vidékeken más-más magyarázatot adtak arra, hogy miért tették ezt. Volt, ahol a házasulandó legény és leány együtt ugrották át a tüzet, hogy megtisztuljanak és bő gyermekáldás szálljon házasságukra; volt, ahol a tűz után megmaradt üszköket hazavitték a kertekbe, kivitték a termőföldre, hogy védjék vele a helyet, amely az élelmet biztosította számukra; volt, ahol a tűzbe illatos füveket dobtak, hogy eltántorítsák a gonoszt arról a helyről és volt, ahol azért raktak tüzet, mert ezzel elűzték a szomorúságukat egy egész évre.
Mint annyi minden, ez a szokásunk  is kiment divatból. A ma embere nem igényli a babonás felhajtást – az orvosok segítenek a bő gyermekáldásban, a kertek és mezők már nem kell árasszák a mindennapi betevőt, mert azt megteszi a multi, a gonosz is megszerette az illatos füveket s a szomorúságot sem akarjuk elűzni, hisz ma már ki mer szomorú lenni?!
Valami nagy tüzet kéne rakni – mondom mégis József Attilával, mert a lángok játéka, az azt körülölelő ropogás, a beszélgetés vagy az éneklés megtölti a lelket s akkor „fölengednének az emberek”.

Iskolai és óvodai évzáró

Kovács Ibolya tanítónéni köszöntője, évértékelője és a díjazottak köszöntése, majd az iskolások műsora

Kovács Erika óvónéni elbúcsúzik a "nagyoktól", majd az óvódások műsora következik

Szabadtéri jelenet, mely régi időket idézett. Ezt közös néptánc zárta. Köszönjük az értékes műsort!

Kerestély Tündének köszönhetően minden iskolás tolltartót kapott ajándékba. Köszönjük a felajánlást, hálásak vagyunk érte!

Pápalátogatás Erdélyben - történelmi pillanat


A képen a következők lehetnek: 9 ember, álló emberek és esküvő

Ferenc pápa Balázsfalván, a görögkatolikus mártírpüspökök boldoggá avatása után elmondott beszédében Erdély legértékesebb örökségének nevezte az 1568. évi tordai országgyűlés határozatát.
„Vannak olyan hangok, amelyek félelmet és megosztottságot vetve el akarják törölni e vidék legértékesebb örökségét, gondolok itt például az 1568-ban kihirdetett tordai határozatra, amely mindenféle szélsőségességet elítélt, és elsők között hirdette Európában a vallási türelmet.”
(A sajtóban tévesen 1586 szerepel, bár a pápa olasz nyelvű beszédében pontosan hivatkozza az országgyűlés évszámát. A román nyelven feliratozott beszéd az alábbi linken hallgatható meg: https://www.youtube.com/watch?v=ybQn2pmUVCA)
A romániai pápalátogatás központi üzenete az együvé tartozás erősítése és tudatosítása volt, amely a 451 éves tordai ediktum ma is érvényes alapgondolata.
A minden erdélyi számára fontos pápai üzenet nemzeti és felekezeti hovatartozástól függetlenül mindannyiunk közös szellemi öröksége.
(Forrás: Magyar Unitárius Egyház)